Születésnapi köszöntők
Kobayashi Ken-Ichiro
fotó: 山本倫子
Kobayashi Ken-Ichiro
Száz éves története során a Nemzeti Filharmonikus Zenekar mindig tiszta szívvel és lelkiismeretes munkával nyúlt a nagy mesterek alkotásaihoz.
Erre a zenekarra jómagam csak a legmélyebb tisztelettel tudok gondolni.
Hálás vagyok, hogy ötven éven át az együttes tagjaitól tanulhattam a zenei gyökerek feltárásának művészetét.
A ragyogó fény Magyarországról érkezett.
A Nemzeti Filharmonikusok számomra maga ez a fény.
A jövőben is, mindörökké…
2023. január 22.
Kobayashi Ken-Ichiro
karmester
Káel Csaba
Egy kerek évforduló nem csupán a számvetésre ad lehetőséget, de nagyszerű alkalom arra is, hogy megálljunk egy percre, felidézzük a legszebb pillanatokat, és méltóképpen megünnepeljük az elért eredményeket. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak bőségesen van oka a büszkeségre: olyan páratlan értéket képvisel hazánkban és a nagyvilágban, amelyre teljes nemzedékek gondolnak jó szívvel. Nem feledhetjük a Kocsis Zoltán nevével fémjelzett időszak kiemelkedő, Müpában színre vitt előadásait, a ritkán látható Richard Strauss-operákat: A hallgatag asszonyt, a Capricciót, A béke napját, a Daphnét vagy a József-legendát. Vashegyi György vezetésével ez a kivételes örökség most a legjobb kezekbe került, mi pedig úgy gondoljuk, elemi kötelességünk ápolni azt. Éppen ezért minket is büszkeséggel és boldogsággal tölt el, hogy a Nemzeti Filharmonikusok intézményünk rezidens együtteseként a kezdetektől egyik legfontosabb szövetségesünk abban, hogy a minőségi kultúrát minél többekhez juttassuk el. Büszkék vagyunk arra, hogy a Müpa archívuma számos emlékezetes felvételt rejt a zenekarról, ezek közül is ki kell emelnünk a zenekar etalon-értékű Bartók-felvételeit.
Boldogan nézünk a zenekar életében megkezdődött új korszak elébe, és ezúton kívánunk még legalább ennyi, az eddigiekhez hasonlóan termékeny és eredményes évet!
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója
Káel Csaba
fotó: Csibi Szilvia
Kovács János
fotó: Csibi Szilvia
Kovács János
Az 1960-as évek végétől rendszeres látogatója voltam az Állami Hangversenyzenekar – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje – próbáinak és koncertjeinek. A karmesteri pultnál olyan kiválóságokat láttam, mint Ferencsik János, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Ervin vagy például a fiatal Abbado. Később én is lehetőséget kaptam – a tapasztalt muzsikusok elviseltek, segítettek.
A nagyszerű együttes Kocsis Zoltán vezetésével képes volt megújulni – azóta is rendszeres vendégük vagyok, és hálával gondolok valamennyi kiváló zenekari hangszeres művészkollégámra, akik alkalmanként baráti tanácsukkal segítik közös muzsikálásunkat.
Zenei örömökkel teli újabb 100 évet kívánok ennek a kiváló magyar zenekarnak!
Kovács János
karmester
Ránki Dezső
1970 óta, vagyis több mint fél évszázad alatt eddig 132 koncerten volt alkalmam az Állami Hangversenyzenekarral, később Nemzeti Filharmonikus Zenekarral együttműködni szólistaként, itthon és külföldön egyaránt. Számtalan emlékezetes élmény részese lehettem, segítő, barátságos légkörben muzsikálhattunk a próbákon és előadásokon. A nagy szavakat meghagyom másoknak, csak hálás köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, remélve, hogy ez a sorozat még sokáig folytatódik!
Jó egészséget minden kedves zenészbarátomnak, sok sikert, kedvező körülményeket, és újabb legalább 100 évet kívánok a zenekarnak szeretettel,
Ránki Dezső
zongoraművész
Ránki Dezső
Kolonits Klára
fotó: Kaya Ariel Woytynowska
Kolonits Klára
100 év – az már családregény. Ennek a családnak az alapításánál együtt játszott tisztviselő, pedagógus, diák és orvos, akiket a zenélés örömének átadása és a zene általi népnevelés szándéka fűzött össze. Az általuk nevelt következő generáció már a fiatal magyar zeneművész nemzedék felkarolását tűzte ki céljául, a szenvedélyük hivatásukká vált. Ezzel az egyre terebélyesedő családfával a saját családom sorsa 1947-ben fonódott össze. A jogelőd Székesfővárosi Zenekarnál nagyapám, dr. Bartha Dénes lett az együttes művészeti igazgatója két évadon át. Magával hozta a Berlinben, diákként tapasztalt minőségi repertoárt, amelyet ötven magyar és számos külföldi kortárs bemutatóval tett még színesebbé. Meghívására fellépett többek közt Solti, Bernstein, Klemperer, Sacher, Doráti, Fricsay, Fischer Annie, Gulda, Gilels és Menuhin. Én magam két generációval később, a 2000-es években váltam e család tagjává meghívott énekes szólistaként. Ez a megtisztelő kötelék mára az egyik legfontosabb és leginspirálóbb kapcsolat lett a pályámon, közeli hozzátartozónak érezhetem magam zenészbarátaim között. Kívánom, hogy ez a családfa egyre csak terebélyesedjék, és növekvő lombja alatt zenész generációk tucatjai kereshessenek menedéket.
Kolonits Klára
énekművész
François Leleux
Kedves NFZ!
Szeretném a legmelegebb születésnapi jókívánságaimat tolmácsolni Önökek. Örülök, hogy néhány évvel ezelőtt keresztezték egymást az útjaink. Soha nem fogom elfelejteni a hihetetlen előadásaikat, köztük Liszt Les Préludes című művét és Schubert IX. („nagy” C-dúr) szimfóniáját. A zenekaruk kivételes, és örülök, hogy rendszeres vendégük lehetek.
Remélem, hogy még újabb száz évig gyönyörködhetünk csodálatos előadásaikban.
Az Önök rajongója:
François Leleux
oboaművész, karmester
François Leleux
fotó: Jean-Baptiste Millot
Ingrid Fliter
fotó: Gary Houlder
Ingrid Fliter
Kedves kollégámmal, Kocsis Zoltánnal először az 1998-as Busoni Nemzetközi Zongoraversenyen találkoztam, ahol ő a zsűri tagja volt, én pedig a három döntős egyike. Ez a pillanat életem egyik legfontosabb zenei és szakmai kapcsolatának kezdetét jelentette számomra.
Az eredményhirdetés után izgatottan felugrott, odajött hozzám, és azt mondta, hogy minden évben meghív fellépni a Nemzeti Filharmonikusokkal. Néhány hónappal később pedig Prokofjev III. zongoraversenyét játszottam a zenekarral.
Már az első próbától kezdve mély benyomást tett rám ez a csodálatos zenészközösség, akik nyilván bármit könnyedén el tudnak játszani, ahogyan csak akarják, méghozzá Zoltán elvárásai szerint, egyetlen egységként együtt lélegezve, egyszerre megjelenítve egy oroszlán kirobbanó életerejét, egy gazella eleganciáját és egy sportoló virtuozitását. Emellett a zenekar olyan zseniális és hatékony szervezőirodával rendelkezik, amiről csak álmodni lehet.
Ez volt az első közös munka az NFZ-vel, amelyet sok-sok együttműködés követett, és ennek köszönhetően folyamatosan abban a kiváltságban volt részem, hogy a lehető legmagasabb szinten zenélhettem együtt ezekkel a csodálatos emberekkel, akik közül néhányan életre szóló barátaim lettek.
Nagy örömmel mondhatom, hogy nagyon otthon érzem magam, amikor Budapestre jövök, hogy a Nemzeti Filharmonikusokkal játsszam.
És mindig hálás leszek Zolinak, hogy befogadott.
Sokáig éljen az NFZ!!! ❤
Ingrid Fliter
zongoraművész